Ám egy nap különös dolog történt. Egy átlagos szerdai napnak indult. Elvittem Claret az általánosba, majd NY egyik legelőkelőbb gimnáziumába siettem, aminek 4 éve minden reggel kitűnő átlaggal lépem át kapuit. Lara, mint mindig, most is a hatalmas lépcső alján várt.
-Végre, hogy megérkeztél Li! -ő az egyetlen, aki Linek hív és akinek ezt el is tűröm. Mindenki más csak Amként ismer.- el sem hiszem, hogy eljött ez a nap is. - mondta izgatottan csillogó szemekkel.
-Milyen nap is?- értetlenkedtem.
-Li, ne csináld már! Hát nem tudsz róla? Itt a pillanat, amire 4 éve várunk!
-Ne csigázz Lara, hát mi van már?
-Ma jön a One Direction élőben, az iskolánkba!!! Megnyertük az akciót, amin beteg gyerekeknek gyűjtöttünk tehetős, elitt diákoktól, s ma lesz az ajándék koncert az itt tanulóknak.
-Tejóég, Lara! Anya távozása lekötötte minden figyelmem, s totál elfelejtettem...minden mást.
-Menjünk!- rohant előre.
-Várj!-rántottam vissza a karját.
-Jó vagyok így ahhoz, hogy maga Harry Styles lásson?- kérdeztem félve. Izgultam, hiszen ki ne lenne izgatott, ha a bálványát látná, ÉLŐBEN?!
-Ugyan már Li. Smink nélkül is szebb vagy, mint a többi liba 6 kiló vakolattal a fején. Na menjünk már. 4 éve erre a napra várok, s ma végre Liam megkéri a kezem.- ábrándozott.
Ahogy beértünk, a legtöbb lány szokatlan, csilli-villi kisruhában flangált előttünk. Csak úgy ragyogtak a márkás ruhák méregdrága cipőkkel, táskákkal. Egy-egy lány kozmetikustól érkezett friss sminkkel, és profin belőtt hajjal várakozott. Elfogott egy kisebbségi érzés. Noha megtehettem volna, hogy felvegyek valami dolláros ruhát a szekrényemből, s magamra kapjam az ezüst Louboutin cipőmet, mégsem tettem.
Az egész kiment a fejemből, így aztán kicsit bántam, hogy átlagos mintás blúz volt rajtam fehér szoknyával, sötétkék bőrdzsekivel, magas szárú zoknival és teli-magas bokacsizmával. Tipikus iskoláslány. Egyetlen egy tetszett, a hajam. Szögegyenes hajamat imádtam göndören hordani, s hálát adtam a sorsnak, amiért tegnap este is becsavartam.
Lara csinosabbra vette a figurát. A legtöbb csicsás és egyáltalán nem ide való kisestélyi helyett egy egyszerű, ámbár mindig praktikus fekete szoknyát, felsőt választott. Kecses lábait hegyes orrú magassarkúba rejtette.
Ebben a részben már feltűnik a 1D, még ha csak említés képpen is. A szöveg második fele nem tudom, hogy mi okból lett kisebb, de bármit teszek, nem lesz nagyobb. :/// Azért remélem így is olvasható. Köszönöm, ha elolvastad. ~PrincessGirl
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése