7. Fejezet

-A tanárok megkérték Dorat, Esthert, Lillyt és engem, na meg az önimádó Nancyt, hogy segítsünk még kipakolni és útbaigazítani vendégeinket...

-Igen, ééés?-kérdeztem izgatottan.

-Na szóval az van, hogy... A bandának olyan szimpatikus volt az iskola, a diákok segítőkészsége, meg a kaja, hogy megígérték, küldenek ötünknek 1-1 V.I.P koncert jegyet a következő NY-i koncertre, ami alig egy hónap múlva lesz. Hát nem szuper?- számolt be vadul kalimpálva.

Elképedve álltam. Örültem legjobb barátnőm örömének, de kicsit elfogott az irigység, amiért ő eljut oda, ahova 4 éve EGYÜTT készülünk.

-Hm. De. Szuper.- mondtam erőltetett mosollyal.

   Hazaérve hullafáradtan, tele élményekkel s kissé még kábán Harry Styles közelségétől dőltem be az ágyamba. Vártam, hogy apa hazahozza Claret. Ritka alkalmak egyike, hogy ő ment érte. Fél óra után lementem és összedobtam egy pár palacsintát vacsora gyanánt, majd visszamentem a szobámba, bedőltem az ágyba, és arról a bizonyos felsőtestről ábrándozva álomba szenderültem.

   A hetek átlagosan teltek. Suli, haza, tanulás, tanulás Clarerel, Lara. Ez jellemezte leginkább mindennapjaimat. A kocert óta 2 hét telt el.

*Eközben Los Angelesben*

~HarryStyles

   A tv előtt ülve tömtem magam popcornnal, s vártam Caroline, a jelenlegi "barátnőm" hívását, hogy mehessek játszadozni...

A fiúk a konyhában röhögtek, ha jól hallottam tejszínhabbal díszítették egymást. Tipikus. :D

-Hé Hazz... -összerezzentem Liam hirtelen hangjától.

-Bocs. Szóval, hova tűntél a suliból múltkor? Egy csomó ideig kerestünk.

-Öhm...-kezdtem. Elmeséltem neki mindent a-tól, z-ig.

-Ez nem semmi haver, de ismerlek már. Egy lány aki rejtett rajongással tekint rád. Nem hagyod annyiban, mi?

-Nem.- nevettem fel keserűen.

-Őt is csak megdugod, mint a többit? Aztán jön a bocs, nem kell barátnő duma?

-Hát, kb.

-Kit dug már megint Hazz? - jöttek be a srácok is.

-Még Cart. De pár hét múlva kitudja.- kacsintottam.

-Tudod. Ő 19 éves, nem Caroline. Az idősebb nők tudják, hogy mibe mennek bele, de nem tetszik, hogy összetöröd egy diáklány álmát/szívét.- mondta a DaddyDirection.

-Igen is apuci!-feleltem.

   Sajnos volt abban valami, amit Li újra és újra hajtogatott nekem. De nem bírtam elsiklani felettük. Szerettem a nőket. Szerettem őket isteníteni, bókolni nekik, míg maguktól vezettek a hálószobába. A hajuk, a szemük, a testük mmm. Megbabonázott. De amint megkaptam, amire vágytam úgy éreztem, nekem ennyi elég volt. Kihasználtam, hogy akit akarok, megkapok. És ez így volt rendjén.

    Meg akartam szerezni ezt a lányt is. Benne volt minden, ami egy éjszakára kell. Szőkésbarna haj, vékony, már-már modell alkat, kecses lábak, gyönyörű mellek. Nekem csak ennyi kellet. Meg a rajongás. Ha valakire ránéztem, mindig a hálómban kötött ki...lehet, hogy kikötve. ;) Ennyitől zavarba hoztam. Még 2 bók és szerelmesen rohan az ágyamba.

-Kéne neked egy barátnő...egy olyan igazi.-hallottam Zayn hangját.

-Barátnő. Barátnő. Harry és a barátnője.-izlelgettem gúnyosan e kifejezést -Könnyen beszélsz, hősszerelmes.-vágtam vissza.- Perrie, ha kinőne a 3.lábad is imádna.

-Tudod, az már kinőtt.-felelte kacsintva, s a többiek nevetésben törtek ki. Perverz.

    Talán igaza van. De még csak 20 vagyok. Mikor éljem ki magam, ha nem most?!
                               2 nap, és indulunk vissza NY-ba. Hál'Istennek.

Gondoltam beleírom Harry szemszögét is, hogy érthetőbb legyen a kialakuló sztori. :D További jó olvasást a következő részekhez annak, aki nyomon követi a történetet. ~PG